Kiállítás
A Parlament úgy véli, hogy Európa országait és népeit a közös értékek és alapelvek forrasztják egységbe: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok, köztük a kisebbségek jogainak tisztelete.
A Parlament már az 1979-es első közvetlen választások előtt kiállt ezekért az alapvető jogokért hatásköreinek gyakorlása során. Akkori tagjai az egységes Európa megteremtésének politikai alapját látták ebben. A Parlament három évtizede minden évben külön ülést szentel az alapvető jogok Unión belüli helyzetének, következtetéseit pedig állásfoglalásban rögzíti.
A képviselők már a kezdetektől amellett kardoskodtak, hogy az EU foglalja törvénybe a polgárok jogait. Mindig is fontos volt a számukra, hogy az emberek ismerjék az őket megillető alapvető jogokat és szabadságokat. Ezért olyan jogorvoslati rendszer kiépítését szorgalmazták, amelyhez a polgárok bizton fordulhatnak, ha jogaik sérülnek.
A 2000-es évek elején így a parlamenti képviselők főszerepet játszottak az Európai Unió Alapjogi Chartájának létrejöttében. Oldalukon a nemzeti parlamentek képviselőivel, a tagországok állam- és kormányfőivel, valamint a Bizottság tagjaival első alkalommal fogtak össze, hogy kidolgozzanak egy alkotmányos szövegtervezetet.
A Charta e közös munka eredménye. A benne foglalt jogok és közös értékek a következő alapelvek köré csoportosulnak: az emberi méltóság, az alapvető szabadságok, az emberek közötti egyenlőség, a szolidaritás, a polgári jogok, az igazságosság, a demokrácia és a jogállamiság.
A közelmúltban a Parlament aggodalommal kísérte figyelemmel a demokrácia leépülését és az uniós értékek fokozatos erodálódását egyes tagállamokban, és válaszul szankciós intézkedések meghozatalát támogatta. Létrehozott emellett egy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének nyomon követésével foglalkozó csoportot az Európai Unión belül.