Gustav Klimt osztrák művészt a bécsi szecessziós művészeti mozgalom egyik vezéralakja ként tartják számon. Portréit az innovációjuk, stílusuk és ellentmondásosságuk miatt ünneplik.
A portrék mellett tájképek és virágcsendéletek sorozata emeli ki egy osztrák tó szerepét Klimt ihletforrásaként. Nyaranta tett látogatásai során festette ezeket a képeket a felső-ausztriai Attersee körül – nem megbízásból, egyszerűen azért, mert szerette a tájat.
Az 1890-es évek végén Gustav Klimt minden nyáron meglátogatta Attersee-t. 1900 és 1916 között több mint 50 ismert tájképe közül mintegy 40-et készített ebben a régióban, ezzel lenyűgöző művészeti örökséget teremtve az Attersee számára.
Nyolc Litzlbergi fogadóban eltöltött nyár után, 1908-ban költözött át a tó keleti partjára, ahol a Villa Oleanderben szállt meg.
Ez az 1872-ben épült nyaraló a Kammer-kastélyhoz tartozott. Klimtet lenyűgözte az épület megfestése – 1908-tól kezdve ötször, a szomszédos kerteket kétszer ábrázolta.
Klimt festményei gyakran nem követik a perspektíva szabályait – festményein közelebb hozza egymáshoz az épületeket és lapítja a perspektívát. A távolságokat művészi látásmódja megszünteti, a tereket felületekké alakítja át.
Klimt olyan tájakat is ábrázolt, ahol az épületek, virágok és a tó színes formákat alkotnak.
Gustav Klimt szeretett pihenni és elmerülni a növények és virágok világának festésében. A végeredményül kapott festmények nem pontos ábrázolások, hanem a színek, formák és alakzatok játékos és érzéki keveréke.
Attersee közelében Klimtet gyümölcsfák, virágzó rétek és dombok, nyír-, bükk- és fenyőerdők ihlették.
Ma Klimt Attersee festményei a legismertebb és legdrágább alkotásai közé tartoznak. 2003 novemberében a Landhaus am Attersee-t körülbelül 29 millió dollárért értékesítették, míg Litzlberg am Attersee-t 2011 novemberében mintegy 40 millió dollárért bocsátották árverésre.